Az, hogy a törököm most nem sikerült olyan jól, nem különösebben hat meg. Mivel itthon hagytam a török cuccom és az elmúlt két hétben éppen eléggé el voltam foglalva minden mással, így nem is számítottam rá, hogy túl jól fog elsülni. Azért megtettem a tőlem telhető legtöbbet - de persze csak azután, hogy megebédeltem, ami miatt kb 15 percet késtem az óráról.

Aztán irány az SPSS vizsga. A társstat jegyem 5%-át teszi ki ez, amit persze megértek, mert mindössze a gyakoriságokat kell tudni leolvasni hozzá, de azért mégis! Mondjuk a tanárral való viszonyomat nem tudom hova tenni. A baj az, hogy kicsit tapasztaltabb vagyok SPSS használatban, mint ő. Ami nem az ő hibája, mert ahogy itt ezt az egészet oktatják (múlthéten már kinyitottam a könyvet, csak hogy mégis), az valami botrány! Egy félév alatt rohannak végig a stat 1-2-n, de mindenféle logika nélkül, a 0-ról indulva, úgy, hogy azonnal használják az SPSS-t is, ami önmagában nem lenne probléma, ha nem így történne.

A tanárunk például nem volt tisztában a split file és select cases funkciókkal (ez most talán nem sokat mond azoknak, akik nem értenek hozzá, de higgyétek el, elég alap dolgokról van szó), ezért a csak az egyik nemre vonatkozó kérdést az adatok új adatbázisba másolásával gondolta megoldani. Itt már közbe kellett szólnom. Nehéz a határaidat megállapítani, amikor egyedüli cserediák vagy a csoportban és amikor beérsz az órára, akkor látod az arcán, hogy mennyire "örül", hogy megint angolra kell váltania (ami a hivatalos nyelve az órának egyébként, bár megértem, hogy a diákok sokszor nem képesek angolul követni, ilyen felépítéssel én is csak pislognék), ezek után még ki is javítani az egyébként fiatal tanárodat, aki elég esetlennek látszik alapból is, kockázatos, de nem bírtam. Alapvetően jól reagálta le a dolgot. Megmutattam, ő elmondta a többieknek törökül illetve következő héten a másik csoportnak is leadta - ahonnan ezek után páran elkezdtek átszállingózni a későbbi szemináriumra, amibe persze nem szeretnék semmit belemagyarázni.

A mai vizsgánk nem volt különösebben bonyolult, mint azt már említettem, épp csak annyi szépséghibája volt az egésznek, hogy az egyik feladatban ő a 0-nak kódolt, missing value-t akarta átkódolni. A címke alapján mondjuk akár még feltételezhető is lenne esetleg, hogy a 0 számként értelmezhető, bár ezügyben is merültek fel bennem kétségek (hány pohárral iszik a válaszadó, azokon a napokon amikor fogyaszt alkoholt?), na de nem baj! Amikor szóvá tettem neki ezt az apró hibácskát, akkor egy pillanatra lefagyott, majd mondta, hogy akkor azt a kategórát kivesszük a feladatból, semmi baj. Végülis ezzel csak 250-re redukáltuk az egyébként 2500-as mintát, amiből ráadásul ezzel a húzással minden férfi ki is esett. Na mindegy, megírtuk így is (nem, nem e-mailben kellett, csatolt fileként elküldeni a megoldást, ki kellett írni egy-egy eredményt egy lapra és azt beadni), én a mellettem ülő lányét is, amivel újabb rajongóra tettem szert, azt hiszem.

És akkor a címben említett haj-jaj folytatás: Laurent és Antonin voltak fodrásznál (mintha a '80-as évekből jöttek volna vissza) meg beújítottak egy-két új ruhadarabot. Nem is szaporítom tovább a szót, hisz "egy kép többet mond..."

Ami a képeket illeti: a rózsás fotó a Dolmabahçe kertjében készült és bár sehogysem vág ide, de be akartam tenni. :)