Erasmus Experience Efendim!

Az Hagia Sophiat (vagy Szent Szofit, ahogy kedves építész barátom nevezte, aki az épület nagy rajongója) nem hiszem, hogy bárkinek is be kellene mutatni. Az Hagia Sophia (törökül Ayasofya) volt keresztény bazilika, mecset (ezutóbbit a görögök nem igazán díjazták/díjazzák, Athénban tett látogatásom során ennek többen hangot is adtak) illetve jelenleg múzeum, amelyben mindkét korábbi minőségére felhívják a látogató figyelmét - miután kiperkált 20 lírát (kb 10 €), hogy megnézhesse.

A bejáratnál, ha átverekedtük magunkat az önkéntes idegenvezetők és utikalauz árusok között (illetve voltunk olyan okosak, hogy nem hétvégén érkeztünk turistaszezonban), akkor a szokásos átvilágítási procedúra után szabad az út. Az épület történetéről olvashatunk belépve az előtérben majd kezdődhet a felfedezés. Amikor először jártam benne, akkor a Európa Kulturális Fővárosa projektre készülve épp vadul szépítgették (nem kevés állvánnyal rontva a fotózási lehetőségeket), de amikor idén vissza vitt az élet és megint meg kellett néznem, akkor már egész jó fotókat tudtam készíteni.

Így nézett ki felállványozva. Ekkor is kifizettem a belépőt, de egyszer ugye látni kell, még akkor is, ha a folyamatban lévő munkálatok kissé rontják az élvezeti értékét. Másodszor ingyen mentem be, de mióta lejárt a MüzeKart-om (ezzel a török vagy Törökországban tanuló diákok ingyen vagy jelképes 1 líráért látogathatják az állami múzeumokat) nekem is 20 lírát kell kipengetnem azért, hogy megnézzem a Hagia Sophiat és ezt kissé orcátlanságnak tartom. Legalább akkor már tartozna hozzá egy csoportos idegenvezetés, mint a Dolmabahçe palotában. Mindegy, mégiscsak Hagia Sophia, 1500 éves, a világörökség része, legyünk kicsit elnézőek. És nem mellékesen volt egy török kísérőnk, aki építész és Szent Szofi nagy rajongója, így tulajdonképpen az idegenvezetés is megvolt.

Bár nyilván nem adják vissza a személyes élményt, de jöjjenek a képek: