Nos, ami Edirnét illeti, persze könnyen beszélek, hiszen én már voltam ott, nameg biztos különböző könyvek és irodák teljesen mást mondanak, de szerintem nem igazán érdemes az embernek erre fecsérelni az idejét. Kicsit Bursát idézte, azt leszámítva, hogy Bursa klasszisokkal jobb volt.

Edirne 3 híres dzsámija kb ugyanazon a téren áll. Az egyik kalligrafikus díszítése, a másik hatalmas faragott márvány ajtaja, a harmadik pedig némi optikai csalásról híres. Ha teszem azt, az ember először jár iszlám országban és ez az első város, ahova elvetődik, akkor biztos hatalmas élmény lesz számára végigjárni ezt a 3 helyet - de igazából pont olyanok ezek is mint a többi dzsámi, legyen az Isztambulban, Bursában, Safranboluban vagy felteszem akárhol máshol, ahol az adott település népessége meghaladja az 1000 főt.

A két bazár mondjuk rejt "értékes" kincseket, mint például maszkot bankrabláshoz vagy a mellékelt fotón látható csodás lábbeliket. A nagyobb bazár mögötti utcában található egy jópofa kis étterem, amit apa és fia vezet /rokoni kapcsolatukra nem csak a hordónyi hasukról lehet következtetni, az arcukra van írva/ és a máj a specialitásuk, kenyérrel és ayrannal, amolyan fapados megoldásban - száraz csípőspaprikájukat csak annak ajánlom, aki már az anyatejet is chilivel szívta magába. Amikor azt írom étterem, akkor mondjuk egy szimpla kis beülős helyet képzeljetek el, semmi különösebb luxussal, de nagyon kellemes hangulattal, szigorúan 40 négyzetméter alatti területen.

Szállás ügyben nem fogok tudni segíteni, mert mi Keşanból mentünk át - ami mégannyira sem említésre méltó, szimplán csak Zombie Town-nak neveztem el első ott töltött este - és nem maradtunk éjszakára. Isztambulba mondjuk meglepően olcsón (10 líráért) mennek  Edirnéből buszok és minden nagyobb busztársaság meg is található.

És akkor jöjjenek a képek!

Kalligrafikus díszítés kívül-belül:

Hatalmas márvány bejárat:

Mimar Koca Szinán szobra a főtéren, legnagyobb művével, a Şehzade mecsettel a háttérben:

/benn-fent-es olvasóinknak kiegészítésül hozzátenném, hogy a Szulejmán Dzsámit is ő jegyzi/

A bejegyzést zárásaként pedig ím' a tüzes lehellet török elixírje: